1950-ben Sátoraljaújhely hivatalosan is megszűnt Zemplén Vármegye székhelye lenni, megalakult a Kossuth Lajos Művelődési Ház, melyre elsősorban átszervezési feladatok vártak. Ebben az időszakban szerveződött a műkedvelő színjátszás, operetteket, drámákat, népszínműveket játszottak, a hivatásos színjátszás területén pedig lendületet kapott a tájszínházi mozgalom szerte az országban.
A ponyvás teherautók – a Déryné-korszak ekhós szekereinek utódai – a legtávolabbi helyekre is elvitték a színművészeket. A 80-as évek elején nagyszabású épület rekonstrukció után, 1983-ban adták át az újruhába öltözetett épületkomplexumot. Megújult, modernné vált a mozi, a színházterem, a pódiumterem, az emeleti szalon, irodák, az aula.
2002-ben kezdődött el a színház felújítása címzetes állami támogatással, teljes festéssel, székcserével, a nézőtér átalakításával. A Latabár család leszármazottjai beleegyezésével – mivel a Latabár család Sátoraljaújhelyről származik, továbbá a család minden tagja szerepelt városunkban – a színház felvette a Latabár Színház nevet 2004. április 15-én, a felújított színház átadásán.
A felújított épület 382 férőhelyes, valamint a színpad közepén egy 8 méter átmérőjű forgószínpad is helyet kapott. További különlegessége az épületnek, hogy nyitható tetőszerkezettel rendelkezik, a nézőtér közepe felett ugyanis egy kb. 4x8 méteres területen a tető sínszerkezeten eltolható.